Az Országzászló Mozgalom a trianoni békediktátumot követő irredenta mozgalom.
Kezdeményezője Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a „megalkuvás nélküli magyar" volt, aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat.
A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Az országzászlók „állandó kelléke" a Trianon előtti utolsó 1915-ös hivatalos középcímer volt, lobogóját legtöbbször angyalokkal ékesítették. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a lobogón, vagy a talapzaton szerepelnie kellett. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve, amelyre félárbócra húzták fel a nemzeti lobogót. Az ország terület-visszacsatolásaikor az Ereklyés Országzászló Nagyobbítottsága rendeletének megfelelő ideig a lobogókat ideiglenesen zászlócsúcsig lehetett húzni, majd visszaengedni félárbocra, hiszen még nem állt teljesen vissza az ország integritása.Ez mind a négy országgyarapodásnál (1938-1941) megtörtént. Az árbocok tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.
A budapesti Ereklyés Országzászló szolgált mintául a többi országzászlónak, amelyet több mint ezer településen állítottak fel! A vidéki Ereklyés országzászlók száma viszonylag alacsony volt a felállított országzászlók számához képest, ezen emlékművekbe a budapesti.Ereklyés országzászlóból vettek ki földet és helyezték az emlékművekben kialakított és 63 vármegye felirattal ellátott fülkékbe. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt, mintegy ezer helyen avattak országzászlót. Így fejezték ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt ugyanakkor reményt is adva arra, hogyha egyszer visszatér minden terület a csonkaországhoz, akkor mindörökre fent maradhat a lobogó az árboccsúcson.