Összes: | |
Ma: 651 | Tegnap: 2201 |
Számláló indítva: 2010.12.01. | |
Online:17 |
A Közös Agrárpolitika 2003. évi reformja eredményeképpen a kölcsönös megfeleltetés kötelező elemmé lépett elő.
A kölcsönös megfeleltetést a Tanács 1782/2003/EK rendelete, valamint a Bizottság 796/2004/EK rendelete határozza meg.
A kölcsönös megfeleltetés a mezőgazdasági támogatások elnyerésének feltételrendszere, s kapcsolatot teremt a közvetlen
támogatások kifizetése és a mezőgazdasági szakterületek kötelezettségei között.
A kölcsönös megfeleltetés bevezetése nem függ az SPS rendszer bevezetésétől, attól függetlenül 2009. január 1-től be kell
vezetni Magyarországon.
A kölcsönös megfeleltetés céljai között az alábbiak szerepelnek:
- erősíti a mezőgazdaság multifunkcionalitását és ezt üzeni a társadalom felé
- segíti a fenntartható mezőgazdasági fejlődést, a környezettudatos gazdálkodást
- összehangolja a társadalom és a fogyasztók elvárásait a közös agrárpolitikával.
A kölcsönös megfeleltetés hatálya egyrészt bizonyos jogcímekre terjed ki, így a területalapú támogatásokra,
az állatalapú támogatásokra (pl. anyatehén támogatás), az EMVA II. tengelyre, a vidékfejlesztési támogatásokra
(pl. NATURA 2000, AKG), az állatjóléti támogatásokra és a borpiaci szabályozásra.
A kölcsönös megfeleltetés az adott gazdálkodónak a teljes mezőgazdasági tevékenységét érinti és a mezőgazdasági területre,
a gazdaság központjára vonatkozik. Személy tekintetében pedig arra terjed ki a hatálya, aki a kérelmet benyújtotta.
A kölcsönös megfeleltetés két részből áll össze:
1. Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ), melyet az 1782/2003/EK rendelet IV. melléklete és az 50/2008. FVM rendelet
határoz meg.
2. Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK), melyet az 1782/2003/EK rendelet III. melléklete határoz meg.
19 EU irányelv előírásait tartalmazza a természetvédelem, a környezetvédelem, az állatjelölés, az élelmiszerbiztonság,
az állat- és növényegészségügy és az állatjólét területén. Ezeket az előírásokat jelenleg is hatályos jogszabályok szabályozzák
Magyarországon.
2009. évtől kerülnek ellenőrzésre az agrártámogatások vonatkozásában:
- Természetvédelmi előírások
- Környezetvédelmi előírások
- Állatjelölés és nyilvántartás
2011. évtől kerülnek ellenőrzésre az agrártámogatások vonatkozásában:
· Élelmiszerhigiéniai előírások
- Növényvédelem előírásai
- Állategészségügy és állatvédelem
A kérelmek 1%-a kerül ellenőrzésre, kivéve a szarvasmarha jelölést, ahol a kérelmek 10%-a és a juh és kecske jelölést, ahol ez 3%.
De a meg nem felelések nagyobb előfordulása esetén növelni kell a helyszíni ellenőrzések számát.
Továbbra is adminisztratív és helyszíni ellenőrzésről beszélhetünk, de a helyszíni ellenőrzés során nemcsak területmérésre,
hanem dokumentáció ellenőrzésre is sor kerül. Az ellenőrzést a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot és a NATURA 2000 esetében
az MVH végzi, a többi esetben az MgSZH. Az ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül, indokolt esetben 48 órával előbb történő
értesítéssel kell elvégezni. Egy gazdálkodónál a többcélú ellenőrzést egyszerre kell elvégezni a teljes gazdaságra,
s nemcsak a támogatással érintett területekre.
A szankció megállapításánál figyelembe veszik a meg nem felelés mértékét, a meg nem felelés súlyosságát,
a meg nem felelés tartósságát és a meg nem felelés ismétlődését.
Ismételt meg nem felelés ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő éven belül több mint
egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről és
adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére.
Gondatlanság esetén a szankció 1-5 %, de ismétlődés esetén a szankciót megháromszorozzák. Amennyiben az ismétlődés szankcionálása eléri a 15%-ot, a következő évben ez már szándékosságnak minősül. Szándékosság esetén a szankció 15-100 %, de több évre történő kizárás is lehetséges.
Kölcsönös megfeleltetés területei:
• Környezetvédelem
• Állatjelölés, élelmiszerbiztonság, növény- és állategészségügy
• Állatjólét
• HMKÁ
Ha a gazdálkodó egy kölcsönös megfeleltetési területen belül több előírást sért meg, akkor a megállapítható szankciók közül a legsúlyosabbat kell figyelembe venni.
Amennyiben a gazdálkodó több előírást sért meg különböző kölcsönös megfeleltetési területeken, akkor a területenként megállapított szankciók összegződnek, de összességében gondatlanság esetén a szankció nem haladhatja meg az 5%-ot.
A szankció a teljes évi közvetlen támogatás összegéből kerül levonásra.
Mivel a ki nem fizetett támogatás az EU költségvetésébe kerül vissza, a magyar gazdálkodók számára ez elvész. Így közös érdekünk, hogy minden gazdálkodó teljesítse a gazdaságára vonatkozó előírásokat.
Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó
Tel: 30/298-2322
E-mail: agocs.bernadett@agrarkamara.hu