Változások a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásaiban

A vidékfejlesztési miniszter 29/2011. (IV. 22.) VM rendelete módosította az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletet.
Az alábbiakban foglalom össze a változásokat.

A rendelet szerinti előírásokat az alábbi támogatások igénybevétele esetén kell alkalmazni:
a) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint a szőlőültetvény szerkezet átalakításának és átállásának, és a szőlőültetvény kivágásának támogatása,
b) az EMVA-ból finanszírozott
ba) kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bb) Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés,
bc) agrár-környezetgazdálkodási támogatás,
bd) mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása,
be) erdő-környezetvédelmi kifizetések, és
c) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.

Gyommentes állapot: gyommentes állapotúnak kell tekinteni azt a hasznosított területet, amelyen különböző – kémiai, fizikai, biológiai – gyomszabályozási módszerek alkalmazásával olyan mértékben megakadályozták a gyomnövények, beleértve a veszélyes gyomnövények kelését, a szaporító képletek kialakulását, hogy a kultúrnövény, illetve gyep fejlődése nem kerül veszélybe a gyomnövények által kiváltott gyökérversengés és árnyékolás következtében.

A tájképi elemet tartalmazó területen azok védelme érdekében az 1. számú melléklet 4–9. pontjaiban foglalt előírásokat kell betartani. A gémeskutak megőrzési kötelezettsége vonatkozásában a 2010. évi, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által felmért állapot számít kiindulási alapnak.

A helyszíni ellenőrzés során az ellenőr az adott táblára vonatkozó meg nem felelés mértékére, súlyosságára, valamint tartósságára vonatkozó megállapításait a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tényállások alapján határozza meg és a megállapítások előírás szintű összegzését és kiértékelését a 3. számú mellékletben foglaltak alapján kell teszi meg. A kiértékelt meg nem felelések alapján történő szankciószámítást a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben meghatározottak szerint kell elvégezni.

Az egységes szerkezetbe szedett 1. számú melléklet tartalmazza a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait.
Az 1. számú melléklet 3. pontjában foglalt b) és c) alpontjában szereplő előírások az ott felsorolt kultúrák önmaguk után történő termesztésére értendő.

1. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez
A „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai

1. Talajerózió elleni védelemre vonatkozó előírások:
a) 12%-nál nagyobb lejtésű területen az alábbi kultúrák termesztése tilos: dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka.
b) 12%-nál nagyobb lejtésű területen a nyári és őszi betakarítású kultúrák lekerülése után gondoskodni kell a talaj fedettségéről:
ba) őszi kultúra vetésével, vagy
bb) a tarló október 30-ig történő megőrzésével vagy legfeljebb sekély tarlóhántás és -ápolás elvégzésével, valamint a tarló gyommentes állapotban tartásával, vagy
bc) másodvetésű takarónövény termesztésével.
2. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése kötelező szőlőültetvények esetében.
3. Vetésváltásra vonatkozó előírások:
a) Önmaguk után ugyanazon a területen nem termeszthető növények: burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, dinnye;
b) Egymás után két évig termeszthető: rozs, búza, tritikálé, árpa, zab, cirokfélék;
c) Egymás után legfeljebb három évig termeszthető: dohány és a kukorica;
d) Egymás után legfeljebb négy évig termeszthető: vetőmag termesztés céljából hibridkukorica;
e) Minden egyéb növény több évig termeszthető önmaga után.
4. Tarló, nád, növényi maradvány valamint gyepek égetése tilos.
5. Mezőgazdasági területeken vízzel telített talajon mindennemű gépi munkavégzés tilos, kivéve a belvíz, árvíz levezető árkok létesítésekor és értékmentéskor végzendő gépi munkavégzést.
6. A gyepterületek túllegeltetése, valamint maradandó kár okozása tilos.
7. A mezőgazdasági területeket gyommentesen kell tartani.
8. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nemkívánatos fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
9. A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben rögzített tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások.

Összeállította: Agócs Bernadett – ÚMVP tanácsadó
Tel: 30/ 298-2322
E-mail: agocs.bernadett@agrarkamara.hu