Összes: | |
Ma: 437 | Tegnap: 1510 |
Számláló indítva: 2010.12.01. | |
Online:8 |
A faóriás a Natura 2000 hálózat részét képező Gyertyános-Tölgyesben található.
Leírása: a kocsányos tölgy(Quercus robur) 220 éves, kerülete 467 cm, 20 m magas.
Egészségi állapota jó, mindössze egyik oldalága törött.
Óvjuk együtt Kunbaracs és a környező települések legöregebb fáját!
Magyarországi faóriások és famatuzsálemek Megtekintés: http://oregfak.emk.nyme.hu/fatabla?taxfilt=All&megyefilt=99&telepfilt=920
Koordináták: 46.980067
19.362657
A tölgyfa történetét így mesélték a régi baracspusztai református hívek:
A mai Kunbaracs határában, ahol a kurtafarkú vaddisznó túr, áll egy kb. 22o éves fa matuzsálem. Azt mesélik róla, hogy csemete korában nagy megtiszteltetés érte!!!
A XVIII. század második felében Mária Terézia engedélyezte Kecskemét városának, hogy heti vásárokat rendezzenek.
A környező pusztákon, amint a mai Kunbaracs helyén is, nagy állattartás folyt, ezeken a tájakon pásztorok, gulyások éltek. A pásztorok többnyire kevéssel is beérték, maguk faragták edényeiket, bográcsban főzték ételeiket, mégis, időről –időre beküldtek valakit a vásárba, vagy eladni, vagy venni valamit.
Egy ilyen vásári nap után a fiatal pásztorlegény, Marci, visszafelé tartott a gulyához, és összetalálkozott egy fáradt vándorral. A vándor saját elmondása szerint Debrecenből indult, azóta megjárta Kiskunhalast, és most éppen a kecskeméti református hivekhez igyekszik legációra. Hosszú és fáradtságos út mögötte, futóhomok pusztákon át, néhol mocsarak mentén. Imitt-amott ha egy szekér fölvette, de volt hogy alig jutott közelebb a célhoz, mert a szekeres csak éppen-hogy a kivánt irányba tartott. Most is, településnek se hire, se hamva, pedig igencsak fáradt, éhes és szomjas. A pásztor jól ismerte a vidéket, segiteni akart a vándornak, ezért egy ifju kocsányos tölgyhöz vezette utitársát. Ott a tarisznyából jól megvendégelte, elmagyarázta, hogy a pihenő után merre vegye az irányt, és elbúcsúztak. A tölgy a vándor fölé terjesztette ágait, aki a jó vacsora után el aludt. Másnap reggel felébredt, szokása szerint imádkozott, Isten áldását kérte az elkövetkező nap munkájára, és kezét áldásra emelve megköszönte az éjjeli nyugalmat a fának. A vándor Csokonai Vitéz Mihály volt.
A fa története ihlette a kecskeméti Dr. Bazsó Lili Ágnest.
Hegyes és vékony a levele, mint a kard pengéje a mocsári kardvirágnak- innen a neve.
Ez a 40-50 centire nyúló virágszál az érintetlen lápvidékeken él, ezért fokozottan védett növény, a törvényben meghatározott értéke 250 ezer forint. Lápréteken figyelhető meg ritkán, akkor is csupán hét-tíz napig ragyog egy-egy szála. Európa minden országában veszélyeztetett, pusztuló faj. Hazánkban öt populációról ( Nyirád,Tapolca, Kunpeszér, Kunbaracs,Ásotthalom) tudjuk biztosan, hogy napjainkig fennmaradt.
Kiemelt fontosságú a jelenlegi élőhelyek megóvása!
További képek a fotógalériában.
A mocsári kardvirágról a KvVM Természetvédelmi Hivatal Fajmegőrzési Tervek tanulmányában olvashat többet Megtekintés